Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Berni pásztorkutya

 

berni pásztorkutya név a német "Berner Sennenhund" nevből származik. A "Berner" (vagy angolul Berni) a Svájci Alpokbeli Bernre utal, ahonnan ez a fajta ered, "Senn" jelentése: alpesi legelők hegyi pásztora, "Hund" jelentése: kutya. Nagy testű kutyafaj, a négy "Sennenhund" (hegyi kutya) típusú kutyák egyike. Ezt a fajta hegyi kutyát eredetileg általános gazdasági kutyaként tartották, de a múltban mint igavonó állatot is használták. A fajta 1907-ben vált hivatalosA berni pásztorkutya törzsének hossza csak valamivel haladja meg a marmagasságát.

 Mellkasa széles, keresztmetszetben ovális alakú. Hátvonala vízszintes, lágyéka erős, fara enyhén lekerekített. Farka a csánk alá lóg, de a földig nem ér le, a kutya szablya formájúra hajlítva tartja. A válla lapos, izmos, hosszú és ferde. A masszív, egyenes lábak ízületei szépen kirajzolódnak, a mancsok a macskáéra emlékeztetnek. A nyak izmos, közepes hosszúságú. Erős fejének főbb jellemzői a lapos koponya, a határozott, de nem túlzottan kiugró stopp, a szemek közti barázda sekély. Közepes nagyságú, háromszög alakú fülei magasan tűzöttek, a fej mellett lelógók. Szemei mandulavágásúak, szemhéjai feszesek. A berni pásztorkutya harapása szabályos ollószerű. A kutya szőre félhosszú, szálai egyenesek vagy enyhén hullámosak. A berni pásztorkutya alapszíne mélyfekete, cser barna és fehér rajzolattal. A cser barna foltok csak a szem fölött, a pofán, a lábakon és a mellen lehetnek. A fehér rajzolat a homlokon látható szimmetrikus orrcsíkból, amely sem túl széles, sem túl keskeny nem lehet, és a szügyön lévő kereszt alakú foltból áll. A mancsoknak és farok végének lehetőleg fehérnek kell lennie, de ez nem kötelező. A mancsok fehérsége azonban nem nyúlhat feljebb a lábközépcsontoknál. A nyak elülső vagy hátulsó oldalán megjelenő fehér folt nem kívánatos, de elfogadható. A szem sötétbarnasá, 1937-óta pedig az American Kennel Club elismert tagja a munkacsoportban.